Segítünk eligazodni az összetevők útvesztőjében
Tudtad, hogy a kozmetikumok nagy részében számos, egészségre káros anyag megtalálható?
A kozmetikai ipar termékei elárasztották a drogériák és nagyáruházak polcait. Ugyanakkor a termékek széles kínálata már olykor zavarba ejtő. Melyik márka, milyen bőrtípusra, melyik napszakban, melyik korosztály számára? Ha mégis sikerül választani, akkor pedig el sem tudunk igazodni a különféle, kimondhatatlan nevű összetevőn. Kutatások bizonyították, hogy a kozmetikumok összetevői között számos egészségkárosító vegyület található. A gyártók azzal védekeznek, hogy csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen a termékekben ezek az anyagok. De a sok kicsi sokra megy. Mivel mindennap többféle terméket használunk, ezek összeadódnak, és az évek alatt a szervezetben allergiákat, bőrproblémákat, kóros elváltozásokat okozhatnak. Lássuk csak. Arctisztító, arckrém, szemránckrém, szemfesték, púder, rúzs, fogkrém, tusfürdő, testápoló, dezodor, sampon, balzsam, hajhab, hajlakk. Ha csak mindegyik 10 féle nem kívánt anyagot tartalmaz, máris meghaladta a százat. Kikerülni szinte lehetetlen. Sajnos nem bízhatunk feltétlenül a termékek feliratozásában sem, miszerint „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, vagy „bio”. A megoldás abban rejlik, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik ezek a káros, vagy netán tiltólistán szereplő anyagok és tudatosan kerüljük azokat a termékeket amelyek tartalmazzák ezeket. Segítségképpen felsorolunk néhány olyan anyagot amit mindenképpen érdemes elkerülni.
SLS - az angol Sodium laureth sulfate rövidítése. Az anyag a nátrium-laurét-szulfát (egy elfogadott szóösszetétel - lauril + éter = laurét), pontosabb neve nátrium-lauril-éter-szulfát. Anionos tisztítószer és felületaktív anyag, mely számos tisztálkodószerben megtalálható (szappan, sampon, fogkrém, stb.) Olcsó és hatékony habképző anyag. Kozmetikai készítményekben tisztító és emulgeáló hatása miatt használják a nátrium-lauril-szulfát (SLS), az ammónium-lauril-szulfát (ALS) és a nátrium-parét-szulfát mellett. A szappanhoz hasonlóan viselkedik. Az SLES irritatív hatású, melynek mértéke a koncentrációval nő. Állatokon és embereken végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy irritálja a bőrt és a szemet. Az SLS szintén ilyen hatású, az SLES esetén azonban azt is kimutatták, hogy néhány embernél még az anyag bőrrel való érintkezésének megszüntetése után is jelentkeznek a tünetek.
Parabének – gyűjtőfogalom. Ide tartoznak a Parabén típusú tartósítószerek mint a Metilparabén, Etilparabén, n-Propilparabén, Butilparabén, Izobutilparabén, Izopropilparabén, Benzilparabén valamint ezek sói. A parabéneket az 1920-as évektől széles körben használják fel tartósítószerként kozmetikumokban és testápolási termékekben, mint pl. alapozók, arc- és hajápolási illetve borotválkozási termékek, tusfürdők, samponok, kézkrémek, testápolók. Továbbá gyógyszerek, élelmiszerek, zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítására használják. A parabének fő kockázata, hogy a szervezetbe kerülve ösztrogénszerűen viselkednek és így károsítják a hormonrendszert. A metil- és propil-parabén irritálhatja a szemet, az etil- és butil-parabén pedig a bőrt. Japán kutatók a metil-parabén UV fény hatására fellépő bőr- és oxidatív DNS károsodást indukáló hatását állapítottak meg. Általánosságban érdemes törekedni a minél kevesebb tartósítószert tartalmazó termékek fogyasztására, illetve adott esetben kevésbé káros hatású vegyületeket tartalmazó ételeket, kozmetikumokat, amennyiben lehetséges gyógyszereket válasszunk, kellő utánajárással fellelhetőek olyan termékek, kozmetikumok, élelmiszerek, melyek nem tartalmazzák ezeket a vegyületeket.
Forrás: https://kockazatos.hu/anyag/parabének
Propilén-glikol - Jégoldó és fagyásgátló szerként használják autók, repülők, hajók üzemeltetésénél. Oldószerként használják a gyógyszer-, festék- és műanyagiparban. Gyógyszerekhez, kozmetikai termékekhez (fogkrém, hajápolás, samponok, dezodorok) és élelmiszeradalékként is alkalmazzák, hogy extra nedvességet kössön, tartson meg. A propilén-glikol élelmiszer adalékként (E 1520) kizárólag a következő alkalmazásokra engedélyezett: rágógumi (mennyiségi korlátozás nélkül) és aromák (max. 1 g/l) esetében. Az egészségkárosító hatásokat tekintve a propilén-glikolt nem sorolják a mérgező kategóriába. Bomlása során az emberben is megtalálható piroszőlősavvá és ecetsavvá bomlik. Nagyon alacsony a toxicitása, csak igen nagy koncentrációban okozhat mérgezést. A bőrt nem, a szemeket enyhén irritálja.
Butilén-glikol - Butilén-glikolt használnak a kozmetikai iparban oldószerként és viszkozitás csökkentőként a hajápoló és fürdőszerekben, sminkekben, borotválkozó és bőrápoló szerekben. Az EU-ban engedélyezett bőr kondicionáló, nedvesítő és viszkozitás kontrolálló szer, valamint oldószer kozmetikumokban.
Alumínium származék
alumínium chlorohydrate - A dezodorokban egyik leggyakrabban használt alumínium só, melyet verejtékcsökkentő, pórusösszehúzó tulajdonsága miatt használnak. Némileg vitatott az, hogy milyen egészségügyi hatása van az alumínium származékoknak a dezodorokban.
Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.
Hexán – A hexán nyílt láncú telített szénhidrogén. Izomerei kevéssé reaktívak, ezért leginkább inert apoláris oldószerként alkalmazzák őket. A benzin és olyan ragasztóanyagok alkotórészei, melyeket cipők, bőrök, és tetők ragasztásánál használnak. Oldószerként olajok extrakciójában, cipőtisztításban, bútor- és textilgyártásban alkalmazzák. Kozmetikaiparban tilos a használata.
Az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak a kozmetikumokra. Tiltólistán van minden olyan vegyület, amely minden kétséget kizáróan összefüggésbe hozható rákbetegségekkel, szaporodási- és születési rendellenességekkel.
Az alábbi linken megtaláljátok az Európai Unió rendeletét a kozmetikai termékekről.
https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2009%3A342%3A0059%3A0209%3AHU%3APDF
Itt pedig felsoroltuk, hogy mely anyagokat nem használhatják az ökológiai kozmetikumokat gyártók.
Az állati eredetű zsírok és a növényi eredetű olajok hidrogénezése és az így nyert anyagok alkalmazása tilos.
A nem ökológiai állatokból származó anyagok alkalmazása nem engedélyezett.
Nem szabad az extrakció során felhasználni a következő anyagokat: ásványi olajok, benzol, propilén-glikol, butilén-glikol, hexán, nem bio állati eredetű glicerin, és kőolaj származékok. Az extrakció után sem lehet alkalmazni az ízfokozókat, és tilos az ionizáló sugárzás felhasználása.
Természetesen tilos a genetikailag módosított szervezetek és azok származékainak használata.
Nem használhatók a petrolkémiai és más szintetikus anyagok önmagukban összetevőként, csakúgy, mint a petrolkémiai eredetű zsírsav láncú anyagok, a talkum, a nem ökológiai eredetű és a szintetikus illat- és színezőanyagok, az EDTA alapú kelátképző anyagok és azok sói, a szintetikus kémiai fényvédő krémek és az alumínium vegyületek Az alábbi felületaktív anyagok sem használhatók: alkil-szulfátok, alkil-éter-szulfátok, poliszorbátok, etanolamidek.
Reméljük, megtalálod a neked való kozmetikumot.