Otthoni komposztálás - Hogyan?

Október 10-e a komposztálás világnapja volt 

Lelkesen végig is gondoltam, hogy mit is hogyan csinálunk komposztáláskor és hogyan is kell(ene). Nem vagyok szakember (még) ebben a témában, így a különböző belső folyamatokról a komposztálódás alatt nem tudok részletes, mindenre kiterjedő információkkal szolgálni, de a folyamat lényegét, alapjait és eredményét meg tudom osztani veletek. Nálunk közel 5 éve van a kert végében komposzthely kialakítva, amelyet a termőtalajba szoktunk visszaforgatni.

Miért is fontos a komposztálás?

Segítségével csökkenthető a háztartásban keletkezett hulladék mennyisége, és talán kevesebb vagy egyáltalán nem szükséges egyéb szintetikus tápanyagok használata a kertben. Ráadásul, mivel gyerkőc is van a családban, ez egy közös elfoglaltság is lehet. Akinek van lehetősége otthon komposztálni a kertben, talán egy kicsivel könnyebb, egyszerűbb, legalábbis a hely miatt. A kertben keress egy félárnyékos helyet, ahová összegyűjtheted a komposztálni kívánt maradékot és zöldhulladékot. Használhatsz egy egyszerű keretet vagy komposztládát is. A lényeg, hogy körbe tudd zárni, egyrészt a bomlási folyamatok miatt, másrészt, hogy állatok se menjenek bele csemegézni. De ne legyen légmentesen lezárva, hiszen szükség van a levegőre, vízre és tápanyagra is a folyamat során, tehát hozzá is kell férned.

FIGYELEM! Akinek nincs kertje, annak is szívesen ajánlom a cikket, mert vannak konyhai komposztálók is, amelyek működési lényege megegyezik a kerti megoldással. Később erről is fogok írni.

Lássuk, mit is rakhatunk a komposztálóba?

• Konyhából: kávézacc, teazacc, zöldség- és gyümölcs hulladékok, tojáshéj, elhervadt virágok, elszáradt viráglevelek, virágföld
• Állatoktól: növényevő kisállatok ürüléke (akár az alommal együtt, ha az faforgács), toll, szőr
• Kertből: levágott fű, kerti gyomok, elszáradt virágok, falevél, gallyak és ágak (összeaprítva), fáról lehullott gyümölcsök
• Fahulladék: faforgács, fahamu (tisztán, csavaroktól, szögektől mentesen), fűrészpor
• Papír, karton (ezek ne legyenek kezeltek vagy színesek)

Mit ne tegyünk semmiképpen a komposztálóba?

• Beteg, esetlegesen fertőzött nyövények, virágok
• Ételmaradék, hús, csont - vonzhatják a kóbor állatokat, rágcsálókat és legyeket is
• Olaj- és zsírmaradékok, fáradt olaj
• Fahulladékot, ami vegyszerrel kezelt

Talán le sem kellene írni a következőket, de azért említsük meg, hogy nem komposztálhatóak: pelenkák, színes újságpapírok, elemek, üveget, fémet és műanyagot (még lebomló műanyagot se).

Azt gondolom, ez az egyik legfontosabb rész volt, hogy tisztázzuk mit lehet és mit nem. Természetesen a lista bővíthető még, a teljesség igénye nélkül írtam össze a fentieket saját tapasztalatok alapján.

Hogyan állítsuk össze a komposztot?

Ahogyan korábban írtam, félárnyékos helyet kell keresni. Mivel többször kell hozzáférni a komposzthoz a rétegezés és későbbiekben forgatás, vízutánpótlás miatt, ezért egy könnyen megközelíthető, esetleg körbejárható helyet is kereshetünk. A bomlási folyamat során víz távozik el, így a vízelvezetésre is érdemes odafigyelni. Ehhez például a legjobb, ha a komposzt aljára fanyesedékek kerülnek, így alulról levegőzik is és a víz is el tud szivárogni.

A komposztálási folyamat során mikroorganizmusok dolgoznak. Ezeknek 2 elemre van szükségük: szénre és nitrogénre. A szén az úgynevezett "barna" anyagokban vannak, mint a falevél, szalma, ágak, gallyak; míg a nitrogénben gazdag "zöld" anyagok a fűnyesedék, friss növényi részek, konyhai hulladékok. A szakik azt mondják, hogy 25:1 arányban kellene adagolni a szén/nitrogén anyagokat, de megfelelő lehet egy 3/4 : 1/4 arány is. Természetesen nem kell ennyire nagyon méregetni, viszont segígteni kell a komposztot, ha valami felé elbillen a mérleg. Ha túl sok a barna anyag, akkor lassulhat a bomlás, ha viszont a zöld anyag van nagyobb mennyiségben, akkor berohadhat. Nem a legjobb tehát csak konyhai hulladékot komposztálni, keverni kell hozzá barna anyagot is. A megfelelő kialakítású komposzthalomnak nincsen szaga!

Akkor jó az állaga a komposztnak, ha egy kicsavart nedves szivacshoz hasonlít. Ha túl száraz, locsoljuk meg. Ha viszont túl nedves, forgassuk át, szellőztessük - én így csináltam.

És ha mág készen van a komposztunk, mit is tudunk vele kezdeni?

• fák törzséhez tehetjük akár minden évben
• gyep esetében kétévente érdemes érett komposzttal kezelni, hiszen a talajjavítás és a trágyázás a fő feladata
• zöldségeskertben szintén kétévente szoktam a talaj felső rétegébe bedolgozni trágyázás gyanánt

 

Nézzük, mit tehetnek, akiknek nincsen kertjük

Léteznek már konyhai mini komposztálók, amelyekhez talán egy kicsit más folyamatok is tartoznak. Érdemes komposztáló adalékokat alkalmazni, amely nemcsak segíti a bomlási folyamatokat, de a szagokat is megakadályozza. A konyhai komposztálásnál oda kell figyelni a keletkezett nedvességre. Ezt a tápoldatot érdemes lecsapolni 2-4 naponta, és hígítva a szobai növényeket locsolhatod is vele. A kész komposzttal szintén kezelheted a teraszon, balkonon lévő növényeket.

Lássuk, neked milyen tapasztalataid vannak?